A (KÖVETKEZŐ) SOROZAT:

 

1. SHOUD: „Potenciálás” - Adamus közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában
 

Elhangzott a Bíbor Körben,
 

2010. augusztus 7-én

www.crimsoncircle.com
 

Vagyok, Aki Vagyok, Adamus Saint-Germain (francia kiejtéssel), a ti szolgálatotokra.

Mosolyogtam egy kicsit, mialatt az előkészületeket folytattuk erre a Shoudra, a közös 12. sorozatunkra. Először is elismerésemet kell kifejeznem Lindának a mai zene kiválasztásáért. Ez az egyik legelső…..ez az egyetlen olyan alkalom, amikor meg vagyok elégedve a zenével. (nevetés) Nem akarok ezzel senkit megsérteni, de ő volt az, aki hallotta ezt a dalt, és megérezte a benne rejlő egyedi energiákat, és ő bátorította Cauldre-t arra, hogy ezt a dalt válassza. Csodálatos zenei szimfónia, Sting hangjával, aki rendkívül metafizikai, amennyiben még nem vettétek volna észre. Próbáljátok meghallgatni egy-két zenéjét! Helló hölgyek!

Megkaptátok? Megkaptátok, mialatt szólt a zene? Megkaptátok a letöltést? Benne volt minden. Beszéltünk már erről korábban - az egész egy letöltés formájában érkezik meg, mialatt a zene szól, közvetlenül beléd ereszkedik, esetleg feláll a szőr a karodon, habár nem sokatoknak van túl sok szőr a karotokon, szerencsére (nevetés), vagy egy bizsergés fut végig a hátadon, illetve késztetést érzel arra, hogy vegyél egy mély lélegzetet. Az egész ott volt.

Az elme - a csodálatos, gyönyörűséges elme - pedig eltűnődik ezen, kétségbe vonja, és így szól: - „Biztos csak én találom ki ezt az egészet!” Annak ellenére, hogy érzékelitek ezt a testetekben, sőt, mindenhol körülöttetek, az elmétek azt mondja: -„Meg kell várnunk, mit fog Adamus mondani!”

De ma egy játékot fogunk játszani: megkaptátok a letöltést. Ez nem egysíkú, hanem több potenciál letöltése. Melyik potenciált fogjuk ma kijátszani az összes letöltés közül? Melyik irányba haladunk a mai megbeszélésünkkel ebben a Shoudban?

Ez tőletek függ. Teljes egészében rajtatok múlik. Én eljátszom bármelyik játékot, amelyiket csak akarjátok. Szórakozhatunk. Sokat nevethetünk - á, micsoda nagyszerű módja ez az energia elengedésének! Lehetünk roppant komolyak. (a közönség válasza: Ne!) Nem, nem, nem, nem. Nem. Lehetnék nagyon bántalmazó Vince-szel. (a közönség válasza: Ne!) Nem. Nem, nem, nem, nem, nem. Vagy vehetnénk könnyedén. Átsiklanánk rajta. Átsiklanánk oda, ahova innentől kezdve tartunk. Ez az egyik dolog, amit ma meg fogunk tenni.

Az új sorozat
 

Ez a 12-ik sorozatunk. A tizenkettő egy némiképpen fontos szám David - némiképpen. (nevetés) Egy 1-ből és egy 2-ből áll. Lényegében…az univerzumnak meg van a maga matematikai ritmusa. Az emberek hajlamosak a 10-es számrendszer használatára. Pedig az univerzum éppenséggel a 12-essel dolgozik túlnyomó részben, nem minden esetben. Vannak olyan dimenziók, amelyek a néggyel, a hatvanhattal meg mindezekkel a számokkal dolgoznak, de általánosságban szólva az ismert univerzum mindig is visszatér az ő „tizenkettes” eredetéhez.

Namost akkor, belemehetnénk… bele fogok menni. Bele fogok menni egy hosszú megbeszélésbe egy különleges „Kérdezd Adamust!” ülés keretein belül, annak ellenére, hogy nem fogadok kérdéseket, szóval ez inkább egy „Adamus mesél” ülés lesz. De azért hívjuk csak „Kérdezd Adamust” - nak, csak hogy a hallgatók jól érezzék magukat.

LINDA: Nem. Legyen más a neve. Szerintem az „Adamus mesél” - jó lesz.

ADAMUS: Lindának adok egy listát. Van valami, amiről nagyon hamarosan szeretnék beszélni - „Az „E.T.”-k (Extra-Terrestrial= a földönkívüli rövidítése angolul - a ford. megj.) és az angyalok” címmel.

LINDA: Ó, ez tetszik!

ADAMUS: Hogy mi a „tényleges különbség” közöttük. Semmi. (nevetés)

LINDA: Ó, ez tetszik.

ADAMUS: Tudjátok, hogy különösen manapság, ezekben az időkben, amiben ti éltek, E.T.-k és földönkívüliek özönlenek be ide? Valószínűleg éreztétek is némelyiküket. És vannak, akik már réges-régen itt vannak, és nem abból a célból, hogy megmentsék a világot.

LINDA: E.T.-k kontra Angyalokat említettél, vagy….?

ADAMUS: E.T.-k és Angyalok. A köztük lévő valódi különbség.

LINDA: Oké. „Adamus mesél”

ADAMUS: Manapság az E.T.-k és a földönkívüli idegenek áradata figyelhető meg. Angyalok érkeznek ide, és nem feltétlenül azért, hogy megmentsék a bolygót. Nem igazán azért, hogy nektek segítsenek. Szeretnék elmesélni nektek egy történetet Kuthumival közösen - igen, vele együtt - az angyalokról és az E.T.-kről.

Szóval csináljuk ezt meg Linda, ha megtennéd, hogy ezt feljegyzed…

LINDA: Kuthumival közösen?

ADAMUS. Közösen.

LINDA: És ez meg hogyan festene?

ADAMUS: Állj fel egy pillanatra! (nevetés) Gyere ide!

LINDA: Kiszolgáltatottnak érzem magam.

ADAMUS: Tehát először is… itt leszek én (nevetés, ahogy beül Geoff székébe), aztán meg itt lesz Kuthumi. (még nagyobb nevetés, ahogy átül Linda székébe)

LINDA: Köszönjük az egyértelműségedet!

ADAMUS: Mindössze annyit kell tegyetek, hogy felvegyétek az anyagot.

És szeretnénk egy megbeszélést tartani a 12-es számról is, mivel ez valamiképpen egy lényeges szám. A Shaumbra esetében itt ez egy utazást jelent, és a 12 jelentős, mivel egy ciklus végéhez közeledünk, és belépünk egy újba.

A ciklusokról annyit kell tudni, hogy általában nem hirtelen kezdődnek, és nem is hirtelen érnek véget. Az nem úgy működik, hogy egyszerűen csak befejezzük a 11-et, majd belépünk a 12-be, vagy hogy befejezzük a 12-t, és átugrunk a 13-ba. Ezek némiképpen átfedik egymást. Ezért is van az, hogy többszörös energiákat, sokszoros tudat szinteket éreztek egyszerre, egy időben. Ugyanakkor ez jelentőségteljes, mivel mi, csoportként ebben az évben kilépünk az Ébredési Zónából, miközben áthaladunk a megbeszéléseinken. Túl fogunk ezen lépni, és belépünk a következő szintekre, amiről ma szeretnék veletek beszélni.

Igen, attól még mindig lesznek a felébredéssel kapcsolatos tüneteitek. Még mindig ott lesz némi maradvány. De rá fogtok jönni, hogy ezek az új dolgok, amikről ma fogok szót ejteni, szintén játékba fognak lépni.

Cauldre, és egy-két stáb tag megkérdezte tőlem, hogy mi lesz a következő sorozat címe. És erre én azt feleltem: -„Igen.” És megint megkérdezték: - „Adamus, mi lesz a következő neve?” És erre azt feleltem: -„Igen” Néha kissé nehéz felfogni az emberi logikát. És Cauldre ezen eléggé befrusztrálta magát, és… (Adamus kikapcsol egy ventillátort) Nem szeretem ezeket a szerkezeteket. Te bekapcsolva hagyhatod a tiédet, (Lindának mondja), de az enyémet kikapcsolom.

LINDA: Köszönöm.

ADAMUS: Kiakaszthatod magad ezektől az energiáktól. Én nem fogom ezt tenni.

Tehát időnként nehézséget okoz számomra az emberi logika - és Cauldre újra megkérdezte tőlem: -„Mi a neve a következő sorozatnak?” És azt feleltem: -„Igen, ez „A Következő Sorozat” - ez lesz a neve - és szeretném, ha így írnátok le, amit majd később elmagyarázok: „A (KÖVETKEZŐ)” SOROZAT” - mivel ez a következő szintre lépést képviseli mindannyiunk számára. Azok számára, akik még mindig velünk vannak, akik még nem hullottak ki, és azoknak, akik menet közben csatlakoztak hozzánk - ez azt jelenti, hogy a következő szintre lépünk. Ez izgalmas, pezsdítő, és időnként frusztráló lesz majd. Ez túl tesz majd mindenen, amit most csak el tudtok képzelni! Ez olyan lesz… azt hiszem, hogy sokat fogunk majd szórakozni. Egy kalandban fogunk osztozni egymással. Tehát ez „A (KÖVETKEZŐ) Sorozat” lesz, ha van kedvetek ezen a módon leírni.

Jelenleg hol tartasz?
 

Mielőtt elkezdenénk, szeretném, ha Linda a közönséghez lépne a mikrofonnal és az Adamus díjakkal egyetemben!

LINDA: Igen, Uram!

ADAMUS: Már alig maradt egy kevés belőle. Megint rendelnem kell. Az Adamus díj kapcsán, és miközben megtesszük itt az előkészületeket, szeretném mindannyiótoknak megköszönni, hogy szépen felöltöztetek erre a különleges alkalomra. (nevetés, ahogy Adamus szarkasztikusan meresztgeti a szemeit) Igen, Cauldre engem ma a Howdy-Doody ananászos pizsamámba öltöztetett. (Howdy- Doody - egy amerikai gyerek show az '50-es évek Amerikájában, és egy marionett bábu a címszereplő benne - a ford. megj.) (nagy nevetés, ahogy Adamus Geoff Hawai stílusú ingére utal)

LINDA: Te mondtad, hogy fejezzük ki magunkat! Ez egy kifejeződés.

ADAMUS: Már olyan szépen haladtunk itt menet közben, és megtanultátok tisztelni - na nem engem - hanem saját magatokat - és már olyan szépen haladtunk, és tessék, most azt kell látnom, hogy az egész darabjaira hullik. De…

LINDA: Nem vagy izgatott Kaua'i kapcsán? Nem leszel ott?

ADAMUS: Hát ezt ott nem fogom felvenni.

LINDA: (nevetve) Majd rosszabbat fogsz felvenni! (Adamus kuncog)

ADAMUS: Most, hogy Linda elkészült, azt a kérdést teszem fel nektek, hogy jelenleg hol tartotok? Hol tartotok? De szeretném, ha az alábbi nézőpontból adnátok nekem választ: tegyük fel, hogy egy TV riporter vagy, aki saját magadról közvetítesz egy riportot. Tehát lépj ki magadból egy pillanatra! A TV riportereknek általában úgy 30-40 másodpercük van arra, hogy felvezessenek egy történetet. Vagyis legyetek tömörek! Hol tartasz jelenleg?

Hol tartasz jelenleg? Ha megkérhetnélek Linda!

LINDA: Örömmel.

ADAMUS: És önkéntes jelentkezőket kérek a közönség soraiból!

LINDA: (odatartja a mikrofont valaki elé) Te önként jelentkeztél! (nevetés)

ADAMUS: Ez az Új Energiás önkéntesség.

GREG: Oké. Elég gyors az iramom…

ADAMUS: Gyors iram.

GREG… az integrációs folyamat kapcsán.

ADAMUS: És mit jelent ez egészen pontosan a közönség megértése kedvéért, akiknek halvány fogalmuk sincs arról, hogy mit is akarsz ezzel mondani?

GREG: Azt jelenti, hogy amikor ma idejöttem, azt gondoltam: „Engem innentől kezdve nem érdekel, hogy mit mond Adamus. Csak azért jövök ide, hogy együtt legyek a családdal.”

ADAMUS: Kitűnő! Egy Adamus… nem, két Adamus díjat neki!

LINDA: Ó, ugyan már! Nagyon jól tudod, hogy alig van már belőle!

ADAMUS: Két Adamus díjat neki, mert ez nem arról szól, amit én mondok! Én nem teszek mást, mindössze visszacsatolom nektek mindazt, amit ti mondtok. Tehát… Kitűnő!

LINDA: Ürítsd ki a zsebeidet!

ADAMUS: Ma nincs benne pénz.

LINDA: Ürítsd ki a zsebeidet!

ADAMUS: Azt hiszem Cauldre az összes pénzt otthon hagyta. Lássuk csak, van itt egy mentolos cukorka, de erre szüksége lesz.

LINDA: A másik zsebet is!

ADAMUS: Üres. Szóval kitűnő, két Adamus díjat érdemel!

LINDA: Oké, végeztünk.

ADAMUS: Rendben, jöhet a következő.

LINDA: Valaki más?

ADAMUS: Hol tartasz jelenleg? Te vagy a saját életed riportere. Hol tartasz? Hogyan fogalmaznád ezt meg tömören?

CAROLINE: Hol vagyok ma?

ADAMUS: Igen. Hogy vagy? Nos, hogyan fogalmaznád ezt meg nagyon tömören ebben az általános most időkeretben?

CAROLINE: Ma a fájdalmon való felülemelkedésen gondolkoztam éppen, amit nyilvánvalóan én magam teremtettem.

ADAMUS: Á!

CAROLINE: És azon, hogyan találhatnám meg az örömet és a boldogságot mindennek a kellős közepette.

ADAMUS: Kitűnő! Ezen gondolkozol éppen - na ezt felírom. Jó. Akkor imádni fogod a mai napot! Köszönöm. Következő.

SHAUMBRA 3: (egy nő) Átkelőben vagyok.

ADAMUS: Átkelés. Akkor hamarosan találkozunk a túloldalon? (nevetés)

SHAUMBRA: Nem arra a fajta átkelésre gondoltam. Hanem inkább…

ADAMUS: És élvezed ezt?

SHAUMBRA 3: Nos, ez relatív.

ADAMUS: Igaz. Bizonyos dolgoknál jobb, másoknál meg rosszabb.

SHAUMBRA 3: Ühüm.

ADAMUS: Mivel kapcsolatos ez a te átkelésed?

SHAUMBRA 3: Az életem egy ötös kategóriás hurrikánhoz volt hasonlatos az elmúlt pár évben, és most egy békés középpontba lépek át.

ADAMUS: Pontosan. És megtaláltad azt a békés középpontot?

SHAUMBRA 3: Akadnak olyan napok.

ADAMUS: Akadnak olyan napok. És mi lenne, ha lenne egy-két hírem számodra a hírfiókomból, amikben az áll, hogy valószínűleg nem fogod meglelni ezt a „békességet”? Amennyiben a békességet keresed, akkor eltévesztetted a csoportot! (nevetés) Akkor határozottan rossz csoportban vagy!

LINDA: Zárjátok be az ajtókat!

ADAMUS: Vannak gyógyszerek a békességre, a nyugalomra, de mi nem leszünk nyugodtak! Ezt már most megmondhatom nektek! Mi dinamikusak, energikusak, lelkesek, élénkek, vibrálóak, bámulatosak leszünk, és még azon is túl, de békések, nyugodtak, na azok nem leszünk! Rendben van ez?

SHAUMBRA 3: Szeretem az élénkséget, a vibrálást, az jó.

ADAMUS: Élénkség, igen. De te egy átmenetben vagy - és most hol tartasz éppen? Ezen az oldalon, vagy a túloldalon?

SHAUMBRA 3: Egyre inkább az élénk oldal felé közelítek.

ADAMUS: Az élénk oldal felé. Oké, rendben. Akkor élvezni fogod ezt a mai napot, reményeim szerint. Következő.

JOE: Um….(Kerri mond neki valamit)

LINDA: Edzője van! (nevetés)

JOE: Hát, igazából nem is tudom. Igazából nem is tudom.

ADAMUS: Nem tudom. Jó. És ez tetszik neked? Nem tudom. (nevetés)

JOE: Elégedettnek érzem magam.

ADAMUS: Igen.

JOE: Elégedettséget érzek.

ADAMUS: Elégedettséget? Tényleg? Tényleg.

JOE: Nos, egy kis őrültséget is.

ADAMUS: Tudtad, hogy bűnt követsz el, ha hazudsz Adamusnak? (nevetés) Tudod, mi történik?

JOE: Rendben.

ADAMUS: Oké. Gyerünk! Hol tartasz jelenleg?

JOE: Nos, én….nem is tudom….éppen most jöttem ki egy masszív viharból.

ADAMUS: Egy újabb masszív…..kemény vihar! Friss helyzetjelentés élőben! Joe éppen most ment keresztül egy újabb masszív viharon! (nevetés) Tavaly Joe egy masszív viharban volt. Tavalyelőtt Joe egy masszív viharba került. Joe imádja a masszív viharokat!

LINDA: Brutális.

JOE: Szerintem is.

ADAMUS: Igen, igen. És ez rendben is van. Ez abszolút rendben van, egészen addig, amíg bevallod ezt. De amikor nem vallod ezt be, nem ismered ezt el, amikor úgy teszel, mintha nem te választanád ezt, nos akkor bajban vagy. Igen.

JOE: Igen.

ADAMUS: Igen. Szóval, hol is tartasz jelenleg?

JOE: Itt. (nevetés)

ADAMUS: Ez jó! Ez mélyreható! Ez nem csak egy átlagos Adamus díjat érdemel, hanem egy „Mister Lenyűgöző” Adamus Díjat!

LINDA: „Mr. Lenyűgöző” Adamus.

JOE: Miért? Köszönöm Adamus.

ADAMUS: Állj fel kérlek, és gyere ide mellém! Gyere csak ide, hogy a világon mindenki láthasson téged! Igen, örülök, hogy felöltöztél erre a különleges ceremóniára. Gyerünk! Majd én addig tartom a mikrofonodat. (Adamus tartja a mikrofont, amíg Joe kibontja az Adamus által átadott csomagot)

JOE: Most, lényegében….teljes őrületet érzek…

ADAMUS: Ja…

JOE: …..sok különféle őrült szinten, de rájöttem, hogy ma itt kell lennem. És azt is érzem, mintha az Örök Énem bejönne a pillanatba. Ez az integrációs folyamat. Én ezt így tudom a legjobban megfogalmazni.

ADAMUS: De amit nem ismersz fel az az, hogy ez lenyűgöző. Te ezt az egészet a kétség és az magadba vetett bizalmatlanság nézőpontjából szemléled - amit egy rossz televíziós látószög. Amin most mész keresztül, az tulajdonképpen nem sok. (nevetés) De te felépíted azt. Sokkal nagyobbá teszed, mint amilyennek lennie kellene. És akkor meg beleragadsz. Majd később azt is elárulom, hogy mi ennek az oka, de most szeretném, ha felfedeznéd, hogy ki is vagy te valójában. Készen állsz?

JOE: Igen.

ADAMUS: Akkor ki kell nyitnod a csomagot!

JOE: Ó! (nevetés)

ADAMUS: Igen. Nos, nem csak egy kartonpapírba csomagolt csövet adtam neked!

LINDA: Az egyik vége már nyitva van.

JOE: Kitámaszthatom?

LINDA: A másik vége már nyitva van.

ADAMUS: Egy kést esetleg?

LINDA: Akkor ki fog esni. Ki fog esni.

ADAMUS: Ó, Garret, a férfi! (Garret átnyújt Joe-nak egy kést)

LINDA: Már nyitva van. (nevetés) Ne adj Adamusnak kést!

ADAMUS: Már megtetted ezt egy elmúlt élet során, amikor kirúgtalak. Az egy kard volt. Ennél egy kicsit nagyobb volt. De….és ez…. (a közönség tapsol és éljenez, ahogy Joe a magasba tart egy fém táblát, amin a következő szöveg áll: „Mister Lenyűgöző”)

És tudod - még nem végeztünk Mr. Lenyűgöző - ez mindössze nézőpont kérdése, és potenciálok kérdése. Melyiket akarod szemügyre venni? Melyikre akarsz fókuszálni? A viharokra? Akkor azok fognak bekövetkezni. Vagy a Mr. Lenyűgözőre? Nem értem, hogy egy ember, hogy te miért is ne a Mr. Lenyűgözőre akarnál fókuszálni? Talán szórakoztatóbb a viharokra összpontosítani? (valaki azt mondja: Nem!) Igen. Igen. Ki mondta azt, hogy nem? (nevetés, ahogy Adamus a közönséget firtatja a szemeivel)

LINDA: Lebuktál.

ADAMUS: Igazad van. Logikusan nem lenne szórakoztatóbb a viharokra fókuszálni, mégis azt teszed. Mégis ezt teszitek. Ennek van egy bizonyos energiája, ami behúz, bevonz téged ezekbe a viharokba. Ugyanakkor pedig ott áll egy dísztábla az asztalodon, amin ez áll: Mr. Lenyűgöző! De te ezt nem akarod meglátni, te a viharokat akarod látni!

Létezik ez az igen bizarr logika, amit azt mondja: -„Mielőtt tudomásul vehetném, hogy Mr. Lenyűgöző vagyok, előtte ki kell tisztítanom a viharokat! Folyton szélmalomharcokat vívsz. Miért? Hiszen Mr. Lenyűgöző is te vagy! És most pontosan ide tartunk. Ebben a (KÖVETKEZŐ) Sorozatban a potenciálokról fogunk beszélgetni, és arról, hogyan is választod azokat az életedben. Van valami…

LINDA: Ez a tábla jól mutat az ingeden.

ADAMUS: Igen.

LINDA: Igen.

ADAMUS: De nem ezen az ingen. Talán a nadrágom elején jól mutat, de…(nevetés) Vagy a fejemen, de (még nagyobb nevetés, ahogy a feje fölé tartja a táblát) Howdy-Doody! Szóval… igen. Nos, jól áll.

Tehát itt van ez a függőség, amivel mindannyian bírtatok, és mi ezt ki fogjuk tisztítani. Ez egy függőség a viharoktól, a drámától, a jobbításra, javításra való szükséglettől és mindezektől az egyéb dolgoktól való függőség. Már annyira végeztünk ezekkel! Nem igaz? Nem igaz? (a közönség válasza: „Igen” - és taps)

JOE: Köszönöm. Nagyon szépen köszönöm Adamus.

ADAMUS: Még nem végeztem veled! (nevetés) És igazán azt kell, hogy mondjam, hogy ennek elsőként a legutóbbi összejövetelünkkor Münchenben éreztem a bizonyítékát, ahol is azt éreztem, hogy a Shaumbra tényleg készen áll a továbblépésre, arra, hogy megszabaduljon ettől a függőségtől, hogy folyton a viharokra fókuszáljon! A viharok valóságosak. A személyes életedben lévő viharok és az összes többi dolog valóságos. Ez nem azt jelenti, hogy eltemesd, megtagadd vagy legyőzd azokat! Soha nem fogod tudni legyőzni azokat! Ez arról szól, hogy melyik potenciált fogod választani! Ez A (KÖVETKEZŐ) Sorozat végig a potenciálokról fog szólni. Annyira nagyon bele fogtok fáradni abba, hogy állandóan a potenciálásról és a potenciálokról fogok nektek beszélni, hogy már (Adamus hányásra utaló mozdulatot tesz):…akartok majd az egésztől. De ez lényeges. Igazán az. Tudatos teremtőként ez a következő lépés, és most pontosan itt tartunk.

Szóval azt szeretném, ha ezt a táblát az autód műszerfalára szerelnéd fel, amikor pedig otthon tartózkodsz, akkor tedd az éjjeli szekrényedre, mert ez az a potenciál, amit akár választhatnál is. Nem kell a rossz hírek történetet választani. Választhatod a Mr. Lenyűgözőt!

De mielőtt elengednélek, meg kell, hogy kérdezzelek: - El tudod fogadni, hogy Mr. Lenyűgöző Vagy? Ne hazudj nekem! Ma már egyszer hazudtál. El tudod fogadni, hogy…

JOE: Tűzön vízen át!

ADAMUS: El tudod fogadni, hogy Mr. Lenyűgöző Vagy?

JOE: Igen.

ADAMUS: Akkor is el tudod ezt fogadni, ha a külvilág azt mondja neked, hogy egy ostoba fajankó vagy? (nevetés) Ez mindegyikőtökkel így van. Ti állítottátok be, hogy ez így legyen. Felállítottátok az összes bizonyítékát annak - külső bizonyítékát annak - hogy azt mondják rád, hogy te egy….akármi vagy. Hogy nem érdemelsz semmit. Hogy egy fajankó vagy. Hogy egy vesztes vagy. Hogy egy hazug vagy. Vagy mondjanak bármit is rátok!

A kérdés az, hogy tényleg, igazán el tudod fogadni ezt, hogy ez ne csak egy pár szépen hangzó szó legyen itt a színpadon - hanem tényleg el tudod ezt fogadni?

JOE: Igen.

ADAMUS: Én… nem hazudok! (nevetés) Én el tudom ezt fogadni. Tényleg el tudom fogadni. De ne engem használj példának! Képes vagy ezt igazán elfogadni?

JOE: Igen. (ez alkalommal hangosabban mondja) Igen, el tudom ezt fogadni,

ADAMUS: Nem hiszem el. (nevetés) Nem, nem, nem, nem, nem! Tényleg nem. El akarod hinni. El akarod fogadni, de…

LINDA: Mondhatja neked, hogy hagyd már békén? (nevetés)

ADAMUS: Igen, persze. Szinte kívánom, hogy bárcsak ezt mondaná! (még több nevetés)

JOE: Hagyjál békén!

ADAMUS: Ez az! Jó. Most pedig, csak hogy emlékeztesselek - csak hogy emlékeztesselek téged ennek lehorgonyzására - kérlek hunyd le a szemed! Csukd be a szemed!

LINDA: Én nem tenném!

ADAMUS: (nevetés, ahogy Adamus filctollal megjelöli Joe homlokát) Ennyi az egész! Csak egy aprócska… igen, ennyi az egész. Ez majd emlékeztetni fog téged arra az egyezségedre, amit éppen most kötöttél meg magaddal.

JOE: Köszönöm.

ADAMUS: Hát nem érdekesen néz ki? És ezzel emberek közé fogsz menni? (Nevetés, ahogy Kerri azt mondja: Nem!) Köszönöm neked, Mr. Lenyűgöző!

JOE: Köszönöm.

ADAMUS: Mr. Lenyűgöző! (A közönség tapsol)

LINDA: Pont úgy fest a homlokán, mintha Hamvazószerdai szertartáson vett volna részt.

ADAMUS: Abszolút.

LINDA: Hamvazószerda van, igen, igen.

ADAMUS: Szerinted mégis, honnan ered az a sok-sok probléma?

LINDA: Hello!

ADAMUS: Oké - a következő. Ki a következő?

LINDA: Jaj, várj! Steven Green készítette ezt a díjat a te utasításod alapján. Köszönjük neked, Steven Green!

ADAMUS: Köszönjük Steven Green! Köszönjük! (A közönség tapsol)

LINDA: Ki a következő? Könnyű!

ADAMUS: Feltűnt, hogy nincs Miss Lenyűgöző díj, és…

LINDA: Majd később. (nevetés)

ADAMUS: Na igen. Hol tartasz most jelenleg Ricki?

RICKI: Pont a határán vagyok valami elképesztő izgalmas dolognak, és az sem számít, hogy nem tudom, hogy mi is az, mivel csak… azt tudom, hogy annak folyamatában vagyok, hogy felfedezzem azt.

ADAMUS: Te is szeretnél egy ilyet? (felemeli a filctollat)

RICKI: Nem. (Adamus kuncog)

ADAMUS: Éppen a határán. Oké. Értem mit mondasz. Ez egy olcsó kifogás. Tényleg - és ezt most mindegyikőtöknek mondom. Tudjátok olyan ez… ez egy répa. És tudom, hogy érzed ezt, de mondd csak, milyen régóta is érzed már ezt?

RICKI: Ez igaz. Régóta.

ADAMUS: Régóta - köszönöm. Tudod, mégis - ez egy jó jel, amikor elkezded azt érezni, hogy valami hatalmas áttörés határán állsz. Ez tényleg egy jó jel. Azt jelenti, hogy hosszú utat tettél meg ebben az ébredési folyamatban, mivel végre már képes vagy ezt érzékelni. De létezik egy érdekes energetikai dinamika, ami az emberek játszanak magukkal, hogy ott is maradjanak ennél a határ érzésnél.

Valaminek a határán lenni egyfajta érzéki dolog. Jaj, nem úgy gondoltam… rendben, pont úgy. (nevetés) Most gondolkodom felőle. Szinte már csak egy lépésre vagyok tőle. Szinte már majdnem meg is történik. Pont a határán vagyok. Ez csábító, vonzó, kísértő, és ahogy ezt Kuthumi mondaná - szexi - hogy már majdnem ott vagy. De egy idő után ez a fajta energia visszaüt rád, és negatív reakciót vált ki, mert akkor meg elkezdesz depresszióba esni, és energetikailag lemerülsz, mert akkor jön a: „-De akkor meg hol van már?” -Nos, te magad állítottad úgy be, hogy ott kint legyen és kint is maradjon, és az engedelmeskedni is fog. Engedelmeskedni fog egészen addig, amíg valóban, igazán meg nem változtatod a dinamikáit!

És Ricki, - és mindannyian - máris azt kell, hogy mondjam nektek, hogy nem tudjátok kigondolni az utatokat a valaminek a határán levésből! A határon át kell, hogy lökjelek benneteket! Vagy nektek kell átlöknötök magatokat a határon! De ez jó! Ez jó! A határán lenni valaminek. De ma haladjuk ezt meg, és lépjünk bele az áramlásba, a játékotokba az Új Energiátokkal, ami integrálódott a Szellemetekkel! Köszönöm. Következő.

LINDA: Biztosan felkészültél erre?

EDITH: Szia Adamus!

ADAMUS: Szia Edith!

EDITH: Vagyok, Aki Vagyok ebben a teremben, örömben.

ADAMUS: Igen.

EDITH: És ez jó.

ADAMUS: Abszolút. Briliáns! Egy díjat neki. Díjat. Tényleg komolyan is gondolod?

EDITH: Abszolút.

ADAMUS: Jó. Megbízom benned. Soha nem hazudnál nekem. (nevetés)

LINDA: Valóban?

ADAMUS: Igen, köszönöm. Még egyet.

LINDA: Még egyet?

ADAMUS: Még egyet.

LINDA: Próbáljunk valakit… ó, itt jó lesz.

SHAUMBRA 7 (egy nő): Á, én a potenciálokat nézegetem. Szüntelenül jönnek felém. Felfedezem őket. Szemügyre veszem őket. Érzem őket. Együtt utazom velük. És képtelen vagyok dönteni.

ADAMUS: Á!

SHAUMBRA 7: Á!

ADAMUS: Á!

SHAUMBRA 7: Á!

ADAMUS: Á, ez jó!

SHAUMBRA 7: Á!Á!

ADAMUS. Ez nagyon, de nagyon jó! Tehát a potenciálok felfedezése. És azt mondanám, hogy ez éppenséggel megérdemel egy Adamus díjat. A potenciálok felfedezése.

Néhányan… mindannyian ezt teszitek. Ezt teszitek az álmaitok során. Sok potenciál felfedezése vagy potenciálása zajlik. Ezért is olyanok mostanság az álmok, amilyenek. Sokkal élénkebbek, élettelibbek, és elképesztő gyorsan váltakoznak, ahhoz hasonlatosan, mint ahogy a csatornákat váltod a TV-den.

Felfedezed a potenciálokat, de most jön a lényeges rész, az, amelyiket az előbb említetted, az emberi rész, aki azt mondja: - „Melyiket válasszam?” - Valami beugrik ezen a ponton - amiről máris beszélni fogunk - ami a következőt mondja: - „Ez veszélyes. Miért csak egyet választanék? Vagy mi van akkor, ha mégis választok, de a rosszat?” - Vagy van egy másik részetek, aki pedig azt mondja: - „A potenciálok puszta felderítése már önmagában is nagyon gyümölcsöző, miért is kötelezném el magam mellettük? Miért is kötelezném el magam bármelyik mellett? Miért is mennék a nagy választásra?”

Hát azért kellene elköteleznetek magatokat, mert egy idő után a puszta felderítés választás nélkül pont olyan, mintha vattacukrot ennétek reggelire, ebédre és vacsorára is. Olyan, mintha egyfolytában csak rengeteg cukrot ennétek, és bár ez jó érzéssel jár - de a potenciáloknak be kell ide jönniük, hogy realizálódhassanak, hogy testet ölthessenek. És az emberi TudatTestnek - az elmédnek, a fizikai testednek - a túlélése érdekében szüksége van erre. Szüksége van arra, hogy ezt behozd ide, máskülönben egy igen fura fajta egyensúlytalanságba mész bele. Ami nem feltétlenül mentális jellegű - hanem inkább egy energetikai egyensúlytalanság. Tehát ismételten - erről beszélni fogunk mai nap folyamán. Úgy hangzik, ma sok mindenről fogunk beszélni.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet! Térjünk rá a következő lépésre!

Az elme
 

Valamelyik nap elvégeztünk egy kísérletet az internetetekkel, a Shaumbrával és másokkal a világ sok részéről. Ez egy kísérlet volt, amit el akartam végezni még mielőtt itt megtesszük ezt veletek - ebben a Shoudban. A kísérlet tárgya az elme volt, és az egyik dolog, amit mindannyian tapasztaltok most - most - egy igen csodálatos, néha mégis zűrzavaros módon, az, hogy túlléptek az elméteken. És ez egy nehéz dolog.

Ahogy már említettem ezt a rádiós internetes program keretein belül, az elme magasan be van programozva. Elsősorban az elme rendkívül magasan fogékony a programozásra. Ez magasan be lett programozva sok-sok emberöltőn keresztül - rengeteg létidő alatt - bele lettek vésve, bele lettek ültetve és ágyazva a programok, amik egy állandó információval és szabályozásokkal, szabályokkal teli állandó készletet tartalmaztak.

Az elme be lett kötve a tömegtudatba. A tömegtudat az esetek túlnyomó részében semmi mást nem tesz, mint kormányozza, uralja, irányítja és manipulálja az emberek elme tevékenységeit. Tömegtudat.

Ti talán úgy gondoltok a tömegtudatra vagy közfelfogásra, mint ami ennél mégis több vagy nagyszerűbb. Pedig a tömegtudat jelenleg úgy fejti ki a hatását, hogy a csápjait belemélyeszti minden egyes emberbe a Földön, akik mind kapcsolatban állnak az összes többi emberrel, amit most még az E.T- k és az angyalok is beszivárogtatnak, aminek a következtében a kontroll, a manipuláció még sokkal intenzívebb.

Az emberek, nos ők hipnotizálva vannak, abszolút hipnózis alatt vannak, és ezt mindannyian tudjátok és érzitek. Van egy részetek, amelyik már évek óta lázad ez ellen. Amióta csak idejöttetek a Földre ebbe a mostani életetekbe, volt egy jelentős részetek, aki lázadt ellene. Ez már sok-sok létidő óta így ment.

De évekkel ezelőtt Tóbiás mesélt nektek a tömegtudat elengedéséről, és akkor mozgásba lendítettetek egy mechanizmust, ami elkezdte ennek a végrehajtását. És bár elértetek egy bizonyos szintet, itt még többről van szó - és ehhez - ez most nem a legmegfelelőbb szó - de egy még agresszívebb, még eltökéltebb, még elkötelezettebb választásra van szükségetek ahhoz, hogy kilépjetek ebből a tömegtudatból, és hogy kilépjetek a saját elme-záratokból. A saját elme-záratokból. Ezt egy példával szemléltettem valamelyik este. Ez egy 22-es csapdája.

A példa a következő - amennyiben nem ismeritek ezt a 22-es csapdájáról szóló példát, amit valamelyik este használtam a rádió interjú során. Egy épületben dolgozol, tegyük fel, hogy ez egy 20 emeletes épület, aminek igen magas a biztonsági szintje, és alig akad rajta egy kevés ablak. Az épületen belül minden kontrollálva van, a levegő áramlásától kezdve egészen az energia áramlásáig, sőt a víz áramlása is. Meg van szabva, hogy ki az, aki kimehet az épületből, és ki az, aki bejöhet az épületbe. (szünet, amíg Adamus belekóstol a terem hátsó részén elhelyezett ételek valamelyikébe) Hm…érdekes….a Shaumbra igen érdekes dolgokat eszik. Ez nem ítélkezés mindössze (köhint egyet) megfigyelés.

LINDA: Miből is ettél éppen?

ADAMUS: Szemétből. (nevetés) És most leöblítem egy hideg, rothadt, orrfacsaró folyadékkal. (még nagyobb nevetés, ahogy beleiszik az üdítőitalba) Alig várom, hogy egyszer majd visszatérjek a Földre! (nevetés)

Tehát ebben a magas biztonsággal ellátott épületben dolgozol. Az épületen belül minden igen magasan monitorozott, megfigyelt, és te ki akarsz menni az épületből. El akarod hagyni az épületet, mert hiszen ki is akarna egy ilyen épületben maradni napi 24 órán keresztül a hét minden napján? Ki akarsz onnan menni, hogy legalább egy sétát tegyél a parkban, és hogy lásd, mi is történik körülötted, mert azzal is tisztában vagy, hogy az összes információ, amit az épületen belülről kapsz, amit az épület táplál beléd - az az információ, amihez az interneten és a többi médián keresztül jutsz hozzá - mind magasan kontrollált, irányított és magasan szabályozott. Egy részed tényleg ki akar jutni onnan, tényleg el akarja hagyni az épületet.

Ezért aztán elkezdesz kérdezősködni a többiektől - „Te hogyan jutsz ki innen?” Akik azt felelik: -„Ó, ez igazán könnyű! Át kell menned az utca túloldalára, a másik épülethez, ahhoz, hogy sikeresen ki tudj lépni ebből az épületből!” (szünet) Ebben a pillanatban fel kellene harsannia a nevetésnek! (nevetés)

LINDA: Kérsz még egy kis szemét kaját vagy egy kis moslék löttyöt?

ADAMUS: Ez a spirituális 22-es csapdája, a mentális-spirituális 22-es csapdája. Megpróbálod kidolgozni az ebből a korlátoltságból kivezető utadat. Ez az egész az elmében összpontosul. És te megpróbálsz innen kijutni. Hiszen tudod, hogy odakint van valami más. Tudod, hogy a többi dimenziók is mind itt vannak - pontosan itt - és mindenhonnan körbevesznek. Tudod. El akarod hinni. Próbálkozol a megerősítésekkel, de azok semmit sem érnek. A megerősítések mind mentálisak. A megerősítések és mindezek az ehhez hasonló dolgok - amiről beszéltem valamelyik este, még egyetlen gyűlölködő e-mailt sem kaptam egyébként - szóval az összes kis ceremónia és az összes kántálás, mormogás, meg az ehhez hasonlók - ezek mind átkozottul mentálisak. Ez egy vicc! Ez egy vicc - magaddal! Azt hiszed, hogy ha egy bizonyos mintában összhangba hozod a kristályokat, vagy ha kiállsz az ég alá, amikor a csillagok felsorakoznak, vagy legyen szó bármiről is - az mind egy óriási vicc! Nincs benne semmi spirituális. Ez mentális. Ez mentális, ami úgy tesz, mintha spirituális lenne, és ti ezt bevettétek. A pokolba is, hiszen nagy részüket ti magatok alkottátok meg! (Adamus kuncog) Nevetés? (A közönség kötelezően nevet)

LINDA: Kaphatnánk egy jelet?

ADAMUS: Szükségünk van egy jelre.

LINDA: Majd én jelzek.

ADAMUS: Szeretném, ha legalább az online nézők azt gondolnák, hogy én valami….

LINDA: Hogyne, rendben. Majd jelezni fogunk neked.

ADAMUS: Szóval itt tartotok. Ez az épület az elmétek szimbóluma. Magasan szabályozott, magasan zárt kívül és belül egyaránt, és túlzott irányítással bír. Na nem valami külső gonosz erő által, mindössze olyan egymást követő események által, amik ezen a bolygón zajlódnak. Igazából senki sem irányítja ezt a tömegtudatot. Mindössze te kontrollálod a saját agyadat, ugyanakkor pedig próbálsz kijutni ebből az elme-zárból. Úgy próbálsz meg kijutni ebből az elme börtönből, hogy ehhez az elme eszközeit használod. És amikor az előbb arról az érzésről beszéltél, hogy valaminek a határán vagy, nos, ez csak egy újabb elme játszma. Az elme ehhez gyorsan alkalmazkodik, és azt mondja: -„Legyünk megállás nélkül valaminek a határán!” HŰ! Még mindig az elme irányít!

A gondolkodás, a potenciálok puszta felderítése, és azok nem behozatala ide a Földre - ez az egész mind elmés dolog. Megpróbáltok kijutni az elmétekből, vagy túllépni azon olyan eszközök használatával, amiket mind maga az elme teremtett. És ez képtelenség! Ezek az eszközök olyan okosan lettek megalkotva, hogy csak még mélyebbre ásnak benneteket! Soha nem fognak kijuttatni onnan titeket! Csak még mélyebbre fognak ásni benneteket!

Tehát amikor elkezdesz sokat foglalkozni a numerológiával - mi a te szent numerológiád? - a te szent számod az 1. Az egy! TE! Csak Te! Ez az egyetlen átkozott szent szám, ami létezik! (nevetés) Egy másik szót akartam mondani, de Cauldre nem kedveli azt. Csúnya e-maileket kap, amikor azt mondom, hogy lósza…ó, amikor más szavakat használok.

De az elméd egy vicc, mert most már a fogságában vagy. Őt foglalkoztatja ez az egész -„mi a te szent számod?” dolog. Mi a te - sajnálom - asztrológiád? Az asztrológia rendelkezik némi értékkel - én magam is tanítója voltam Saint-Germainként élt életemben - egy bizonyos fokig, de a legtöbb esetben az emberek visszaélnek vele, és rosszul használják azt - és ez az elméjük. Az elméjük. Azt hiszik, hogy ez a kiszabadulásuk eszköze, hogy arra való, hogy általa kijussanak az elméjük börtönéből. Az elme pedig csak röhög, és azt mondja: - „Veled fogok maradni, bébi! Nem jutsz te ki innen. Nem mész te sehová!” - És látjátok, teljesen mindegy, hogy mi a téma, nem akarok itt kiemelni egyetlen egy dolgot sem - de egy bizonyos ponton az elme belemegy, megragadja azt, manipulálja, és arra használja, hogy még mélyebbre ásson.

Láttátok a filmet - biztos vagyok benne, hogy sokan láttátok, hisz ez a ti filmetek - a Mátrixot? A Mátrix - nagyon szimbolikusan ábrázolja ezt az előre- hátra, oda-vissza dolgot, ezt a struktúrát, ezt a káprázatot, tévhitet.

Tehát a kérdés egy bizonyos ponton az… jut eszembe, nincs semmi baj az elmével. Mindössze ilyen módon lett beprogramozva és manipulálva. A magvában nincs vele semmi baj. Bámulatos. Csodálatos.

Tehát a kérdés az, hogyan lépsz túl rajta? Hogyan… valaki?

KATHLEEN: Légzés.

ADAMUS: Légzés. Ez egy kitűnő kezdet. Köszönöm Kathleen. Bámulatos a haladás. Lenyűgöző. Szükségünk van egy „Miss Lenyűgöző” díjra a számodra.

KATHLEEN: Ó! Köszönöm.

ADAMUS: Igen, igen. Megszerezzük Neked.

KATHLEEN: Oké.

ADAMUS: Máris megrendelem.

KATHLEEN: Oké.

ADAMUS: Jó. (nevetés) Már dolgoznak is rajta.

Szóval, hogyan… tegyük fel, hogy az elmében vagy. Namost, nyilvánvalóan ezzel egyszerre, egy időben nem csak elme vagy, hiszen van egy részed - nevezd ezt tetszésed szerint, de én ezt az Én Vagyok-nak, az Igaz Énnek hívom. Az Igaz Énnek. És ő tudja, hogy ez egyszerűen csak nem helyes. Sőt mi több, már belefáradt ebbe a játszmába. Ki akar jutni. Ki akar szökni. Szabad akar lenni.

De az elme nagy hatalomra tett szert feletted. Ismételten, ne vádold ezért, hiszen mindössze csak elmondja neked a dinamikákat. Tehát akkor mihez kezdesz?

SHAUMBRA: Játszom.

ADAMUS: Játszol.

KERRI: Intonálás, ivás.

ADAMUS: Ivás, ivás. (nevetés, ahogy többen is ugyanezt mondják) Igen.

SHAUMBRA: Éneklés.

ADAMUS: Éneklés.

LINDA: Kerrinek jár ezért a díj?

ADAMUS: Melyikért?

LINDA: Az ivásért.

ADAMUS: Ó, sokan vannak itt a teremben olyanok, akik iszákosak voltak. Tehát igen, mindannyian díjat kapnak ezért!

LINDA: Ne már! Hiszen nincs is már annyi Díj!

ADAMUS: Igen, igen.

SHAUMBRA: (nő) Alkotás.

LINDA: Micsoda?

ADAMUS: Díjat neki… igen.

LINDA: Ó, az isten szerelmére! Nem lesz elég a díj…

SHAUMBRA: Alkotás.

SHAUMBRA: Elkötelezettség.

ADAMUS: Mindegyik jó válasz. Mindegyik jó válasz.

SHAUMBRA: Bizalom.

SHAUMBRA: Hallgass a szívedre!

ADAMUS: Hallgass a szívedre! Abszolút! Mindegyik jó válasz. Még egy rosszat sem hallottam, és ha hallok egyet, akkor azonnal odarepülök. (nevetés)

LINDA: Valaki beszélni akar.

ADAMUS: Igen.

STEVEN: Egyszerűen csak idenyomta nekem a mikrofont. Nem tudom miért.

ADAMUS: Igen. Azért, hogy megoszd ezzel a csoporttal a mélységedet - vagy annak ellenkezőjét.

STEVEN: Azzal kapcsolatosan, hogy jelenleg hol tartok?

ADAMUS: Nem, nem, nem. (nevetés) Steven, innentől kezdve elől fogsz ülni. Az elméd csak kóborol. Rendben van. Van erre gyógyszeres kezelés. (nevetés)

LINDA: Mi a kérdés?

ADAMUS: A kérdés az, hogy ha egy ember az elméjében van, akkor hogyan tud onnan kijutni?

SHAUMBRA: Választás.

SHAUMBRA: Tapasztalás.

ADAMUS: Választás által. Mind jó. Mind remek.

LINDA: Itt a mikrofon, ki kéri?

ADAMUS: Választás, tapasztalás.

SHAUMBRA: (férfi) Az elme kifárasztásával.

ADAMUS: Micsoda?! Ez lényegében… éppenséggel egy rossz válasz, és mégis jó válasz. De alapjában véve egy tényleg, igazán rossz tanács. De mégis szerintetek? Ti is ezt teszitek. Ez az, amit tesztek. Többé már ne tegyétek ezt! Add vissza Lindának a mikrofont! Nem akarom, hogy bármi mást is mondj még erről! (nevetés)

És ezért tulajdonképpen megérdemelsz egy díjat. Igen!

LINDA: Díjat kap a rossz válaszért! Ez tetszik nekem!

ADAMUS: Nos, a válasz rossz volt - az elme kifárasztása - de attól még nagyon is igaz.

Szóval mit tesz egy ember, amikor túl akar lépni a korlátolt emberi tapasztaláson?

SHAUMBRA: Feloldja az időt.

ADAMUS: Kifárasztják… nem, mi az, amit igazából tesznek? Ez egy szép válasz, de nem, nem ezt teszik. Most már én adom meg a választ.

LINDA: Scottnak van egy….

ADAMUS: Én adok választ.

LINDA: Ó, te… neked is díjat kell majd adnom érte? (nevetés)

ADAMUS: Nem. Én magam vagyok a saját díjam. (nevetés és taps) És ennek mindannyiótok esetében ugyanígy kellene lennie!

Akkor tehát, ez tényleg jó. Tényleg jó, mert tipikusan az történik, amikor belelépsz ennek a felébredésnek - vagy nevezzétek ezt tetszésetek szerint - a dinamikájába, hogy tudod, hogy elérkezett az ideje a kiszabadulásnak, és akkor az elme korláttá, akadállyá válik. És bár nem lehetsz mérges az elmédre, attól az még korlátolt. Ő az, aki egy nagyon korlátozott, mesterséges valóságot hoz létre.

Az Én Vagyok, a szív - vagy nevezd ezt tetszésed szerint - tudja, hogy létezik valami ezen túlmenően is, és most belemegy ebbe a fajta konfliktusba….köztünk kívánsz maradni? (Lindához beszél, aki egy pillanatra kilépett az ajtón)

LINDA: Igazán kellemes odakint. (nevetés)

ADAMUS: Szóval belemegy ebbe a konfliktusba, és most itt vagy ebben az állandó oda-vissza dúló csatában. Ez rengeteg energiát felemészt.

És gyakran az történik, ami például Buddha, Sziddhárta esetében is történt, aki azt hitte, hogy ha megtagadja az elméjét, ha megtagadja a testét, akkor majd a Szelleme be tud jönni. Rossz tanács. Nagyon rossz tanács.

Miért is akarna a Szellem vagy az Isteniséged bejönni, ha te éppen szenvedsz? Ha a testedet fájdalom gyötri, ha kifárasztod az… néha szinte füstöl a fületek attól a rengeteg gondolkozástól! De ti megpróbáljátok kiégetni a fogaskerekeket. Gondoljátok, hogy a fogaskerekek kiégetése, és a test elpusztítása hirtelen egy új testtel ajándékoz meg titeket? A pokolba is - nem! Halált fog nektek adni. Nos, előbb-utóbb egy új testet is, de nem igazából. Ez még mindig szinte ugyanaz a régi test lesz, mindössze újjászületve, és ugyanezek lesznek a problémáid - ugyanezek lesznek a mentális problémáid.

Tehát igazából ez a kiégetés zajlik most, mert azt gondoljátok, hogy a kiút az elme megsemmisítése. De nem kell ezt tennetek! Nem kell ezt tennetek! Az elme nem az ellenséged! Tényleg nem. Egy csodálatos eszköz, nem pedig az ellenséged.

Hogyan lépj ki az elmédből
 

Nos, mindössze annyit kell tennetek - mindössze annyit kell tennünk - és szeretném ezt máris megtenni, de ez alkalommal nem kellene szétvágni az internetet, mint valamelyik este. Nem kell semmilyen elektronikus kimaradást, áramszünetet okozni, mert most ezt nagyon simán fogjuk megtenni.

Ez annyira egyszerű, hogy az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Annyira egyszerű, hogy lefogadom: az elméd be fog ugrani, és azt mondja majd: -„Na, ezt nem hiszem. Neki lehet, hogy az… de nekem nem. Számomra ez ennél sokkal nehezebb. Nekem ennél sokkal… tizennyolc élet óta tanulmányozom a spiritualitást, ezért tényleg egy sokkal bonyolultabb válaszra van szükségem.” - na igen, mivel ez minden bizonnyal szanaszét fogja fújni azt a rengeteg sok munkát, azt a tengernyi szenvedést, és azt az eszméletlen mennyiségű keresést-kutatást, amit eddig végeztél. Ez tényleg egyszerű. Készen álltok? (A Shaumbra válasza: „-Igen. Rendben.”) Rendben.

Ez az abszolút elfogadás. Ennyi az egész. Abszolút elfogadás. Ne gondolkodj ezen!

(szünet)

Látjátok? Küzdötök. Azt mondjátok: „Nos, tarts ki! Hogy működik ez? Adamus, fel tudnád ezt rajzolni egy diagramban? Felrajzolnál kérlek egy folyamatábrát, ami meg tudná mutatni, hogy ha tudod, itt megteszem az abszolút elfogadást, akkor az utána oda áramlik, és….” Ez gondolkodás.

Abszolút elfogadás. Ez az Én Vagyok. Ez az Élet Lehelete. 

Abszolút elfogadása - minek? Mindennek. Mindennek. Nehogy elkezdjetek nekem felvázolni erre egy struktúrát és egy mintát, és begyömöszölni mindezt egy 12 lépcsős programba! Ez nektek szól most: abszolút elfogadás. Hűha! Hű - abszolút elfogadás. Ez könnyű, ugye? Vagy kemény. Melyik potenciált akarod választani? ( A Shaumbra válasza: A könnyűt) A könnyűt. Ma ezt mondjátok persze, de holnap, mikor felébredsz, melyik lesz az?

Azt mondod, a „könnyűt” akarod, de néha, mivel nem hozol egy tudatos választást, mert csak azt mondod: - „Igen, a könnyűt” - majd elsétálsz tőle, na, akkor az összes régi kontrollálás, irányítás megint visszaér, az összes régi minta visszatér, és következő hónapban majd azt mondod: - „Nem volt könnyű. Nagyon kemény volt. Sok-sok vihar volt. Keresztül mentem ezen az összes dolgon.” Pedig tényleg lehet könnyű. Mindössze elfogadás kérdése.

Hogy mi történik az elfogadáskor, az elme… valamire fel akarok állni. Valamire, ami jó magas… Linda… ó, ez az. Ez nem elég magas. (feláll egy székre)

Az elmének nagyon nehéz dolga van az elfogadással. Nem lett beprogramozva az elfogadásra. Az állandó elemzésre lett beprogramozva, továbbá az ítélkezésre, és a fura mentális kifejeződéseire lett beprogramozva a drámán és az érzelmeken keresztül. Nem igazán tudja mihez kezdjen az elfogadással. Tényleg nem.

Tehát az elme máris egy hatalmas kérdőjelet hoz létre, ahogy kimondom az elfogadást. Mi az elfogadás? Tényleg szavakra van ehhez szükséged? Tényleg ki akarod azt agyalni? Szükséged van egy elfogadás programra, amit majd hat hónap alatt akarsz begyakorolni? Mert akkor csinálhatunk egy ilyet! Jó sok pénzért persze! Imádnék egy elfogadás tanfolyamot tartani! Öt millió dollár - és garantált az elfogadás. Ezt viccnek szántam.

Nem. Semmi ilyesmire sincs szükséged! Az elme nem tudja, hogyan fonja a csápjait az elfogadás köré. És mi történik? Az megkerüli az elmét. Az elme egy pillanatra megáll, mert nem érti - és már meg is kerülte az elmét. Egyenesen a szívbe jut, egyenesen az Én Vagyok-ba, Hozzád. Abszolút elfogadás. (Adamus csettint egyet) És már kint is vagy az elmédből!

És tudod ki az, aki a tényleg örvendezik, ahogy ezt megteszed?

DAVID: Az elméd.

ADAMUS: Az elméd. Köszönöm. Egy díjat David-nek!

DAVID: Köszönöm.

ADAMUS: Köszönöm. Ma el fog fogyni az összes díj. Legközelebb majd szép, színarany díjaink lesznek.

LINDA: Ó, hogyne, persze.

ADAMUS: Tehát igen, az elme az, aki örvendezik. Tényleg az. Az elméd azt akarja, hogy meghozd ezt a választást, és lépj túl rajta. És most az az egy kis homokszem, hogy túllépsz az elméden, ennek egyetlen apró kis példája most már az elme szabványává válik. Az az egyetlen kis szem.

Csináljuk ezt meg együtt! Aandrah megtennéd, hogy ide jössz, és tartasz egy kis elfogadás légzést egy vagy két perc erejéig? Csináljuk ezt együtt!

AANDRAH: Rendben. Készüljetek fel!

Hajlandó vagy befogadni? Hajlandó vagy elfogadni? Gyerünk! Gyere be a testedbe! Legyél itt!

Most arra kérlek, hogy lélegezz mélyen! Befogadod ezt? Elfogadod mindezt, amit Adamus kínál most Neked?

Lélegezz! Lélegezz! Csak magadért! Lélegezz mélyen, mélyen!

Fogadd be! Fogadd be, és merd elfogadni ezt a lélegzetet, ezt az átható lélegzetet! Érezd, ahogy ez beáramlik a testedbe, és a test felolvad, ellazul, befogad. Fogadd el ezt a lélegzetet, ezt az ajándékot! Ez egy tökéletes ajándék.

Lélegezd! Lélegezz csak magadért! Csak magadnak!

Lélegezz mélyen! Érezd, ahogy a lélegzet lelassul, és egyre mélyebbre jut a hasadban. Engedd, hogy a vállaid ellazuljanak! Leáramlik a lényeg magjába, ahol a ragyogó éned a befogadásra vár.

Lélegezz! Lélegezz mélyen! Lélegezz mélyen! 

ADAMUS: Köszönöm. És drága Shaumbra, ez egy Hűha pillanat. Hűha-Nahát! ( a légzés alatt felírta a táblára, hogy: -„Hűha”) Csak egy kis elfogadás, ennek belélegzése - és máris - mindannyian - kivétel nélkül megteremtettétek ennek apró kis példáját, ezt a kis magocskát vagy szemecskét, ami az elme túllépésének a mintája.

Ez nem kell, hogy arcul csapjon téged! Nem kell, hogy áramszünetet okozzon, vagy levágjon minket az internetről, vagy bármi hasonlót okozzon! Ez az apró kis minta az elme túllépésére, arra, hogy a teljes TudatTestben légy - a te teljes TudatTestedben - létrehoz egy mintát vagy szabványt most már az elmédben. Az elméd „végre” elmegy. Felszabadítottad magad! Felszabadítottad az elmédet annak merev szorításából!

Na, ekkor nem kell semmit sem tenned, kivéve egy pár dolgot, amire máris rátérek. Semmit sem kell manipulálnod. Semmit sem kell tenned. Ez most már csak úgy - hűha - be fog következni. És ez a bámulatos! És ha ezt képes vagy elfogadni, és azt is, hogy a folyamat ezáltal már a helyén van - azáltal, hogy végeztünk egy kis egyszerű légzést - és a folyamat máris működik - akkor túl fogsz lépni az elméden! És nem kell ezen dolgoznod, és nem jár ezzel semmiféle szenvedés. Nem kell kiégetni ehhez az agyadat. Igen, az életedben a dolgok meg fognak változni, de örvendezz ezeken! Fogadd el őket! Ez bámulatos! És szükséged lesz rá ahhoz, ahová innentől tartunk.

Gyors áttekintés
 

Akkor most következzen egy gyors áttekintés, kis frissítés. Elmúlt sorozatunkban - a Mesterek Sorozatban - elég sokat beszéltünk a felébredésről, hogy segítsünk nektek megérteni, honnan is indultatok, ugyanakkor ez a másoknak nyújtott vezettetésetekben is segít titeket - amennyiben ezt választjátok. A legtöbben ezt fogjátok tenni ilyen vagy olyan formában. Ezt nem kell szavakkal tennetek. Ez megtörténhet a művészet által, a színház által, a tudomány, a matematika, és mindezek az egyéb dolgok által.

Tehát egy megértéssel szolgáltunk nektek. Beszéltünk a hullámformákról. Ezt most gyorsan lerajzolom, hogy ne untassalak titeket. (Adamus felrajzolja a hullámformákat) Elmondtuk, hogy az isteni és az emberi hullámformák mindeddig ebben az apály-dagályszerű áramlásban voltak egymással már látszólag időtlen idők óta. Közelednek egymáshoz, majd megint eltávolodnak egymástól. Ez a felelős az életedben bekövetkezett sok-sok ciklusért, és a ciklusok különféle mintákban történnek meg, és ezek lehetnek napi vagy havi ciklusok, néha éves ciklusok, és előfordul, hogy a ciklusokon belül is vannak ciklusok, de ez nem számít - igaz?

Tehát az emberi és az isteni hullámforma apály-dagály mozgásban volt. Eljutottatok egy pontra, ahol ezek a hullámformák végül itt kereszteződnek. Ez az X Pont, a felébredés pontja. Sokat beszéltünk az elmúlt Shoudjaink alkalmával arról, hogy ez a terület (az X Pont előtti), amin mindannyian keresztül mentetek, a destruktrálásról, a lebontásról szólt. Destrukturálod magad annak érdekében, hogy felkészülj a továbblépésre.

Ennek a destrukturálásnak, lebontásnak meg kell történnie. Nagyon nehéz ezt kiküszöbölni, kikerülni. Máskülönben, amennyiben nem végzed el a lebontást, nem teremtesz teret az új, megújult, fejlettebb éned számára. Akkor továbbra is csupán a régi énedet vonszolod magaddal - hogy is van a mondás? Vénasszonyon cifra ruha, vén lóra cifra szerszám.

LINDA: Kedves. (nevetés)

ADAMUS: Nagyon szemléletes. Roppant szemléletes. Szóval keresztül mész a desturkturáláson, a lebontáson, ami a legtöbbetek számára szerfelett kemény - elveszítitek a munkátokat, a párkapcsolatotokat, csatáztok az aspektusaitokkal, küzdötök az elmétekkel, magatokkal. A lebontás fontos volt ahhoz, hogy visszatérj a saját mag energiáidhoz.

Még mindig érzitek a lebontás maradvány mellékhatásait, és még mindig érzitek ezeket időközönként, de átmentek a következő zónába - a csendes zónába. (az X Pont körüli területre mutat) Itt minden nagyon lecsendesedik, amikor tényleg átcsusszansz ebbe az X Pontba. Ez itt nagyon csendes, néha idegesítően csendes. „Hol a zűrzavar? Hol a dráma?” - azoknak mondom ezt közületek, akik függő viszonyban voltatok a drámával, és akik egyszerűen csak imádtátok, ha rengeteg minden zajlott egyszerre. Hát ez ekkor nagyon idegesítő, és ilyenkor meg fogod magad, és megteszed ezt a dolgot, ami majd gondoskodik arról, hogy legyen részed némi drámában. Azt kérdezed: „Mit csinálok rosszul?” - Csak azért, mert csend van. -„ Valamit biztos rosszul csinálok. Megint valami rossz fog történni. Tudom. Eddig, amikor lecsendesedtem, mindig valami pokoljárás következett.” -Igen, mivel te magad teremted ezt meg így. Van valami benned, ami nem kedveli a csendet.

Belépsz a csendes zónába, és nehezen tudod azt kezelni, ugyanakkor pedig mégis van valami igazán csodás ebben. Eljutsz - a már nem számít - pontra. Sokan megtapasztaltátok ezt. Nem számít. Nem számít.

Elkezditek megérteni, hogy a dráma valójában mindössze érzelmi szemét kaja. Belefáradtatok a drámázásba. Kimerültetek tőle, de nem tudjátok mi létezik ezen túlmenően. Egy bizonyos értelemben megpróbáljátok helyettesíteni a régi drámát egy újféle, javított kiadású drámával, de a csendes zónára nem jellemző a dráma. Sokan jártatok itt.

Igen, még mindig előfordulnak régi utóhatások a lebontási szakaszból. És most, ennek a csoportnak a tudatosságára alapozva, oda tartunk - lényegében már ott is vagyunk, nem csak oda tartunk, hanem ott is vagytok most - hogy megtesszük a következő lépést. Belépünk a következő zónába. Ennek velejárója az, hogy lehetővé teszed magadnak, hogy túlléped az elme régi korlátait.

Nagy valószínűséggel az elme a legalkalmazkodóbb, legprogramozhatóbb, és igen rugalmas részeid egyike. Az angyalok - az angyali lények - nem rendelkeznek elmével. Ezért nem is igazán értik milyen briliáns is az elme.

Te most egy TudatTest Vagy elmével, szellemmel, testtel és gnoszttal, továbbá aspektusokkal és minden mással. Ez tényleg egészen lenyűgöző! Vannak olyan nem emberi, nem fizikai létezők, akik akár ölni is képesek lennének azért, hogy mindazzal rendelkezzenek, amivel te - a szó szoros értelmében mondom ezt, amennyiben képesek lennének ölni. Szerencsére erre nem képesek, ezért helyette inkább a manipulációt vetik latba. De ezt akarják!

El tudjátok ezt képzelni? Csak egy pillanatra képzeljétek ezt el: angyal vagy, soha nem jártál még a Földön. De éppen azon elmélkedsz, hogy mi lenne, ha többel rendelkeznél, mint ez a homályos, életlen angyali én, ami igen csak légies, azt hiszem ez a megfelelő szó erre. Az elme integrációja, az a képesség, hogy fizikai formát ölts magadra, és végül képessé válj arra, hogy választásod szerit ki-be járkálj a fizikai alakból. Ezt meg kell tapasztalni. De ehhez előbb tényleg bele kell ebbe vetned magad!

Ők ezt akarják. Azért akarják, mert ez egyfajta beteljesülés. Ez a fejlett lényt jelenti - így érzik. Ezért is kell nevetnem, amikor azt hallom, hogy az emberek az E.T.-kről, ezekről a földönkívüli idegenekről, és az ő fejlett civilizációikról beszélnek. Ha valaki nem öltött magára fizikai testet, és nem volt elméje, amíg nem járt a Földön és nem tanulta meg beintegrálni az Én Vagyok-ot, vagy az Isteni Énjét - nem létezik ennél fejlettebb forma sehol. Sehol. Ez csak egy rakás elmés szemét.

Ha bármilyen létező azt állítja, hogy egy fejlett civilizációból érkezett - azt én erősen kétségbe vonom, mert én már sok helyen jártam. Soha sehol sem találkoztam a tudatos emberi lénynél fejlettebb formával, mivel neked van tested, elméd, szellemed. Mert te éppen most tanulod, hogyan kell választani, és hogyan akarsz dolgozni azokkal. Fizikai vagy nem fizikai akarsz lenni? Egy pillanatra mentális akarsz lenni, hogy rájöjj valamire, ami mentálisságot igényel, vagy isteniség akarsz lenni? Vagy mit szólsz ennek az egésznek a kombinációjához? Ez a legfejlettebb faj a Teremtés Egészében, és csak itt a Földön lehet erre szert tenni, és csak akkor rendelkezhetsz vele, ha életeket éltél le a Földön a születési folyamat által.

Hű! Azt hiszem itt abba is kellene hagynom! De nem fogom, mert még beszélni akarok arról, hogy hova tartunk. Mi történik? Egy érdekes dolog történik. Néhányan kaptatok ebből egy kis ízelítőt vagy érzést mostanában. Mások pedig éppen csak most kezdtetek ebbe bele.

Az „X” után
 

Hosszú hónapok óta mutogatom nektek ezt a nagyon lineáris vízszintes ábrát, ahol is az emberi és a szellemi végre kereszteződik az „X” Ponton egymással, és innentől kezdve folyamatosan egymásba szövődnek. Többé nem válnak el egymástól. Véget ért ez az apály-dagály jellegű hullámzás egymás között, és most már egymással összeszövődnek. Ez egyetlen okból jelentőségteljes: mert mostantól kezdve az ember és az isteniség ebben a csodálatos kárpit szövetben együtt van, és soha, de soha többé nem válnak el egymástól. Soha! Ezt nem tudod visszacsinálni. Nem tudsz visszafele haladni, még ha meg is próbálnál.

Szóval ezt eddig mindig vízszintesen rajzoltam le nektek. De amikor mélyen belelépünk az „X” Zónába, és elkezdünk onnan kifelé haladni, akkor a vízszintes átváltozik abba, amit ti függőlegesnek neveznétek. (Adamus egymást keresztező függőleges hullámformákat rajzol) Mihez hasonlít ez? (Shaumbra válasz: A DNS-hez) Abszolút! Pont olyan, mint a DNS, mivel a DNS lényegében egy isteni aktus fizikai mintája.

Ez a testedben szálakként mutatkozik meg. De nem csak kettő van belőle - jut eszembe. Hanem sok. Sok. Sokáig azt tartották, hogy 12 szálból áll, de aztán, ahogy ezt egy páran tudjátok, meg lett a 13-ik a maszkulin és a feminin integrációjával. Egy páran már most magatokban hordoztok 15, 16, 17 különféle szálat, amelyikből nincs mindegyik aktiválódva, de tervezés alatt vannak. Ezek olyan dolgok céljából kerülnek most megépítésre, amiket nagyon hamarosan meg fogtok tenni.

Ekkortól az isteni és az emberi tánca lényegében megváltozik. Átváltozik, mivel többé már nem egy lineáris ösvényen járod az életet. Bizonyos értelemben azt is mondhatnánk, hogy amikor ez a váltás bekövetkezik, beállítódik az összes potenciál az idő és a tér túllépésére. És mivel ez olyan szorosan és bensőségesen kötődik a DNS-edhez, a te DNS-edhez - mindaz a munka, amit az elmúlt évek során a DNS-ed mély szintjein elvégeztél - most elkezd aktiválódni. Elkezd aktiválódni, és ehhez egy megveszekedett dolgot sem kell tenned. Kérlek, ne tegyél semmit! Mert azzal csak belezavarsz a folyamatba. Ne tegyél semmit! Tehát ez lényegében szólva rendkívüli fontossággal bír, amikor ez a vízszintesről, lineárisról a voltaképpen függőlegesre való váltás bekövetkezik.

Attól a ponttól kezdődően az energia másképpen kezd áramlani. Árad felülről, és egyúttal árad alulról. Nem akarok ezzel sok időt elvesztegetni, de a múltban onnan próbáltátok behozni az energiát, amit ti úgy hívtok, hogy „felülről”, és bizony nem sok jött fel alulról. Az egész ott lent maradt, és ennek meg volt az oka. Szükségetek volt arra, hogy folyamatos legyen az energiaáramlás ebbe a valóságba. De most már azon a ponton tartotok, amikor nem kell az egésznek ide beáramlania. Nem kell, hogy minden itt lent tartson benneteket. Most már elkezd felfelé áramolni.

Ahogy ez megtörténik, ahogy ezek az energiák keresztül mennek ezeken a csodálatos táncmozdulatokon, nyilvánvalóan kereszteződnek egymással. Erről majd később fogok szót ejteni, de a lényeg az, hogy egy roppant érdekes táncba kezdenek.

Mindeközben, mialatt ez az alap minta zajlik, az energia elkezd ezeknek a mintáknak a mentén áramlani, és ez lényegében minden irányba halad. Az elme azt mondja: -„ Nos, előbb vagy utóbb egymásnak fognak ütközni.” -Nem fognak. Az energiák minden elképzelhető irányba elkezdnek mozogni, de a régi, rezgésen alapuló energia helyett, ahol is összeütköztek volna és kioltották volna egymás integritását egy pusztító módon - most belekezdenek ebbe a szédületes….nos, ezt egy kárpitként, egy szövetként képzeljétek el! Úgy képzeljétek ezt el, mint egy kozmikus, emberi kárpit szövetet! Pontosan ez zajlódik most a testetekben és a szellemetekben. Az elme volt a visszatartó. Az elme a fékpedált nyomta, és nem tudta, hogyan lépjen ki saját magából. Annyira belemerült az elme eszközeinek a használatába, hogy nem tudta, hogyan jöhetne ki onnan. Mi ezt ma megtettük. És ez ennyire könnyű volt. Egyetlen szó - elfogadás - egy kis légzéssel, majd megengedni, hogy ez megtörténjen.

Miért is olyan fontos ez az egész, azon kívül, hogy imádok táblára rajzolni? Azért szeretek a táblára rajzolni, mert akkor a figyelmetek a táblára irányul. Néhányan azon tűnődtök, hogy egyáltalán le fogok-e ülni valaha - különösen Cauldre. Az elmétek el van foglalva. Az elmétek átmenetileg ráterelődik erre a teljesen érdektelen dologra, és közben meg tényleg beindítjátok itt. Engeditek, hogy ez beáramoljon. Az egész teremben vannak áramlás figyelő monitorjaim.(nevetés) Vannak asszisztenseim, akik segítenek nekem, és állandó visszacsatolást kapok tőlük az áramlásról. Áramlik a dolog? Lényegében osztályoznak engem a bemutatóm kapcsán, és ezek az angyali létezők ezt mondják: „Áramlik! Áramlik!” És ha most azon tűnődnétek, hogy mi is az, ami áramlik - ne is törődjetek vele!

LINDA: És milyen jegyet kaptál?

ADAMUS: Ez csak… most a tudat és az energia együtt mozog

LINDA. Milyen osztályzatot kaptál?

ADAMUS: Ó, 100-tól 0-ig. A tudat és az energia együtt mozog, és ennek az egésznek pontosan ez a lényege. Emlékeztek? A tudat és az energia eddig két különböző dolog volt. A tudat energiát hívott be magához, hogy az támogassa a tudat vágyait, álmait, manifesztációit. Ugyanakkor most az történik, hogy ennek a kettőnek többé már nem kell elkülönülve lennie egymástól. Igazából ezt nevezem én holisztikusnak, amikor a tudat és az energia ugyanabban az edényben, ugyanabban a dinamikában tartózkodik együttesen. Egyébként ezt nevezzük mi Új Energiának. Együtt vannak.

Potenciálok
 

Hogy miért ennyire fontos ez az egész? Nos azért, mert itt most egy dinamika zajlik (Adamus rajzol), és képzeljétek csak el, hogy ez megállás nélkül folytatódik a végtelenségig.

A régi vízszintesnek marad egy árnyéka. Megmarad az árnyéka - ennek így kell lennie több okból kifolyólag is - és ez keresztezi itt ezt az egészet. Ez nem más, mindössze egy árnyék. Egy emlékeztető. Ez egy aprócska jelző az út mentén.

És itt pedig, ezeken a területeken (az egymással kereszteződött hullámformák „hurkaiban”), az emberi és az isteni táncában, ezek a területek telis teli vannak potenciálokkal. Potenciál. Mi a potenciál? A ki nem fejezett valóság. A potenciálok lehetnek nagyszerűek, és lehetnek aprók. Lehetnek földiek és emberiek, vagy pedig minden általatok ismerten is jóval túlmutathatnak.

Egy potenciál mindaz, ami lehetsz, és mindaz, ami lehettél. A potenciálok nem… szépen kérlek titeket, ne úgy gondoljatok a potenciálokra, mint valamire a jövőben. Ez korlátolt. Amikor azt mondom, hogy potenciálok, egy páran ilyenkor azt gondoljátok: -„Ó, igen, az, ami kint van a jövőben.” -Nem, nem, nem. Mik a potenciálok ebben a pillanatban? Mik a potenciálok a múltban? Erre azt felelitek: -„A múlt elmúlt.” -Nem. Nem, nem, nem, nem. A múlt mindössze egy olyan potenciál volt, ami aktiválva vagy realizálva lett. A múlt olyan potenciálokat tartalmaz, amik legalább annyira, vagy lehet, hogy még annál is dinamikusabbak voltak, mint amelyiket kiválasztottad, vagy amelyik valahogy eljutott hozzád.

Tehát a múlt is tele van szédületes potenciálokkal, amik nem váltak közömbössé csak azért, mert a múlthoz tartoznak. A múlt magába foglalja….nos, a múlt többé már nem múlt. Túl kell lépnetek ezen a gondolkodáson. Gondolkodás. A múltnak semmi köze az elmúlthoz. A múlt most is jelen van ebben a teremben az összes potenciáljaival egyetemben, és te nem az vagy - egyáltalán nem az vagy - amit magadról gondolsz.

Azt hiszed, hogy beleszülettél egy meghatározott háztartásba, és átélted azokat a bizonyos élményeket és traumákat, és azt gondolod, hogy ez vagy te. NEM! Ez önmagadnak egy potenciálja. De mi van akkor, ha te vagy az összes többi potenciál is?

Ezek a potenciálok a tieid. Nem tartoznak senki máshoz. Ez nem egy hatalmas méretű potenciál gyűjtőmedence, ahonnan mindenki válogat magának. Ezek nem hasonlatosak egy áruház potenciáljához. Ezek egyedül a tieid. Ez szintén nagyon lényeges.

Vegyünk egy mély lélegzetet!

(szünet)

Itt vannak hát a potenciálok, amelyek nagyon is életteliek, életképesek. Te magad teremtetted őket. Te magad képzelted el őket - de nem az elmédben, hanem a szívedben, a lelkedben. Ezeket te képzelted el, és ki is játszottad őket álmaid során - vagy némelyiküket. És most itt is és itt is, minden egyes kapcsolati területen potenciálok medencéje található. (a „hurok” területekről beszél az egymást keresztező hullámformákban) Azt is mondhatnátok, hogy innen kintről alkottátok meg őket (a hullámformákon kívülről), majd behoztátok ide (a hullámformák belső terébe), mert ez az, ahonnan elkezditek megalkotni a valóságot saját magatok számára, pontosan úgy, ahogy egy fazekas azzá formálja az agyagot, amivé csak akarja. És mi most pontosan ide tartunk.

Ez a (KÖVETKEZŐ) Ez a (KÖVETKEZŐ) És azt akartam, hogy a (KÖVETKEZŐ) ezen a meghatározott módon kerüljön leírásra.

LINDA: Értjük.

ADAMUS… pontosan így, mivel ezek a zárójelek szimbolizálják a szellemnek ezt a táncát. (KÖVETKEZŐ). A (KÖVETKEZŐ) az, hogy bemegyünk, és nem csak felfedezzük, felderítjük a potenciálokat, hanem választjuk is azokat, és behozzuk őket, és valószínűleg ez lesz a kevés kihívások egyike. Hogyan hozod be őket ide? Ott vannak, de hogyan hozod be őket ide? Keresztül fogunk ezen menni.

Tehát sokat fogok nektek a potenciálásról beszélni. Ez egy fogalom. Azt jelenti, hogy aktívan tudatában vagy a potenciáloknak. És amennyiben a látóteredbe kerülő potenciálok - amiket elkezdesz érezni - nem a kedvedre valók, nos akkor a potenciálás lehetővé teszi számodra, hogy megalkoss bármilyen új potenciált, amilyet csak akarsz - bármilyen új potenciált, amilyet csak akarsz - saját magadnak.

Csinálunk majd csoportos potenciálásokat, és arra kérnélek benneteket ebben a Sorozatban, ebben a (KÖVETKEZŐ) évben, hogy a rajtad kívül eső dolgok kapcsán, mint pl. a világért, vagy más rajtad kívül álló dolgok esetében csak csoportosan végezz potenciálást. Amikor egyedül potenciálsz, akkor tedd ezt magadért. És tudom, hogy soha nem tartjátok be az utasításokat, illetve soha nem csináljátok meg a házi feladatotokat, de azért kérlek titeket most kifejezetten erre a dologra, mert hajlamosak lesztek arra, hogy a világért akarjatok potenciálni. Egyénileg ezt ne tegyétek most még! Ez beleavatkozna a saját magadnak való potenciálásodba.

Amikor ideállsz majd mellém, és kiállsz ez elé a csoport elé, és azt mondod nekem, és mindenki másnak is, hogy az önmagadért való potenciálás Mesterévé váltál, na majd akkor eljön ennek az ideje, és akkor majd megteheted azt a világért is, és az összes többi civilizációért. De addig is alkalmanként végezni fogunk majd jó pár potenciálást a Földért, az emberiségért, és minden ezzel kapcsolatos dologért.

Csinálunk majd egy párat a Földközeli Birodalmakért. Na, az aztán jó móka lesz! Gyűlölöm a Földközeli Birodalmakat! (Adamus kuncog) Jaj, hogy ott kint mennyi szemét van, irtózatos mérvű szemét! Be lett szennyezve energia szeméttel. Az a szenvedélyem, hogy kitisztítsam azt! Jobban mondva, az a szenvedélyen, hogy ti tisztítsátok azt ki! (nevetés)

Azok a Földközeli Birodalmak, ahová a haláluk után mennek a létezők, hogy ott továbbra is kijátsszák a már meglévő, folyamatos diszfunkcióikat. Elfelejtették, hogyan haladhatnának túl a Földközeli Birodalmakon. Ti vagy a Kristályos Birodalmakba mentek, vagy pedig visszatértek az Angyali Családok Birodalmaiba. A többiek pedig lófrálnak, és ebből az egészből…….ami valaha egy gyönyörűséges, csodálatos hely volt, ma már csak…

Tudjátok miért nem szeretem ezeket a helyeket? Ti és én valaha képesek voltunk odamenni. Képesek voltunk odaképzelni magunkat bármikor, amikor csak egy kis szünetre volt szükségünk, amikor kissé el akartunk távolodni a mindennapos emberi élet zordságától. És valamikor szép és csendes volt odakint, de ma már csak szeméttel van tele. Többé már nem járhatsz oda, egyetlen egy helyet sem vagy képes találni a Földközeli Birodalmakban, ami megmentene téged. Most egy kicsikét ugratlak titeket.

LINDA: Ezt viccnek szántad ?

Potenciálás
 

ADAMUS: Tehát magadnak potenciálj! Elvégeztünk egy csoportos potenciálást….hű, az aztán remek volt! Felidézhetitek, hogy nemrégiben végeztünk egy csoportos potenciálást. Beszéltünk az energiáról a Föld számára. Elképzeltük. Potenciáltuk az Új Energiát a Föld számára. Beszéltünk erről a szennyezésről is, arról, hogy az olaj belefolyt az öbölbe. Beszéltünk arról is, hogy attól függően, melyik perspektívából szemléled a helyzetet, ez sok figyelmet hozott az energiára, a szennyezésre, és az embereknek a Földdel kapcsolatos felelősségvállalására, mivel Gaia távozóban van. Nem holnap, de távozóban van. Az embereknek felelősséget kell vállalniuk ezért a Földért.

Ez nem azt jelenti, hogy ez az olaj kiömlés meg lett volna tervezve, de szinte semmi sem tudta volna megakadályozni a bekövetkeztét. Tehát potenciáltunk egy keveset - David említetést tett erről a Shoud előtt - és mi történt? Nos, mindenféle megpróbáltatásokat tettek, hogy megállítsák. De nem tudták megállítani. Miért? Mert túl nagy volt a vágy a világ részéről, hogy halljanak erről a szennyezésről, ami aztán további al-szennyekre mutatott rá - politikai, pénzügyi, kormányzati szennyekre. Ilyesféle dolgok továbbra is történni fognak, különösen az elkövetkezendő pár év során, hogy a tudat fókuszpontjába kerülhessenek.

Tehát, ahogy már említettem, potenciáltunk. Semmilyen meghatározott elvárást, célt nem erőltettünk rá a világ többi részére, vagy egyik olaj társaságra sem a világ egyetlen földrajzi pontján sem. Ponteciáltunk. Amit tettünk, az nem volt más, mint hogy egy kis tündérport hintettünk az alkímia átalakulásának és transzmutációjának az összes potenciáljára. Alkímiai port hintettünk a potenciálokra, amiket egyszerűen nem láttak meg a lehunyt szemű mentális létezők.

Amikor ezt széthintettük, az segített ezt fénybe állítani. Namost, ehhez nekünk nem kellett semmit sem választanunk. Mindössze fókuszpontba hoztuk, behoztuk a tudatba, aztán elsétáltunk. Hagytuk, hogy legyen. A képzelet erejénél fogva. Briliánsok voltatok. Ragyogóak. Igazából azt gyanítottam, hogy sokan titokban megpróbáljátok ráerőltetni az akaratotokat az alábbiak szerint: -„Ó, meg fogjuk menteni a delfineket, a bálnákat, a tengeri teknősöket és minden mást is, akit esetleg rosszul érint ez az olaj kiömlés.” -Őket ez nem érdekli. Sokuk távozóban van egyébként is. Több faj távozóban van, és majd új fajok fogják pótolni őket. Őket ez nem izgatja. Ez egy emberi elvárás.

Szóval elvégeztük ezt a potenciálást, és egy kis idő múlva most itt vagyunk. Mi történt az olajjal? Mi történt vele? Ott fekszik az óceán fenekén? Vagy jöttek a földönkívüliek és felszívták, kiitták azt onnan? (nevetés) Hú, jó nagy bajba sodrom Cauldre-t a földönkívüliekről való szövegelésem miatt.

LINDA: Valóban.

ADAMUS: Valóban.

Tehát mi történt? Kimeregették az összes olajat a merőkanalaikkal? Aligha. Aligha. Nem, semmi ilyet nem tettek. Akkor elpárolgott? Számít? (Shaumbra válasza: Nem.) Nem. Látjátok, az elme közbe akar avatkozni, és így szól: -„Akkor mondd el nekem, hogy pontosan mi is történt!” - El fogom mondani, hogy pontosan mi történt. Átalakult. Transzmutálódott. Kell ennél többet tudnotok? Ó, igen, esetleg szükségetek lenne a tényekre és a számokra, pedig az éppenséggel átalakult. Egy része ki lett szedve. Egy része ott van a….észrevettétek a hírekkel kapcsolatosan, hogy minden egyes hírcsatorna ugyanazt a félmérföldnyi tengerparti területet mutatja folyton, és úgy adják elő, mintha az egész világ szennyezett lenne? Drága Shaumbra, átalakult. Alkimizálódott.

És tudományos értelemben mi történt? Ez nem igazán számít. Azt is mondhatnátok, hogy elpárolgott. Némelyikük pedig kapcsolatba lépett ezekkel a vegyszeres szétszórásokkal. Azt is mondhatnátok, hogy egy része leülepedett az óceán fenekére. Nem számít. Nem számít. Átalakult, és ezért titeket illet a köszönet, mivel megalkottátok a sok potenciál egyikét.

Egy olyan potenciált, ahol is nem erőltettétek rá az elvárásotokat senkire, egy olyan potenciált, ami ezt mondta: -„Hello! Az emberiség összes forrását, a Föld összes forrását illetően létezik egy új mód.” -Ehhez egyáltalán nem kell, hogy ismerjétek ennek a tudományos, vagy vegytani illetve matematikai részleteit. A potenciálok elképzelése nem foglalkozik a mentális részletekkel, nem azon a szinten fejti ki a tevékenységét. Nem kell ezt tennetek. Ez annyira fárasztó és unalmas. Egyszerűen csak képzeljétek el! Csak potenciáljátok, és ennek következményeként, az úgy lesz! Valószínűleg a sikító frászt fogom rátok hozni az elkövetkezendő 6 vagy 8 hónapban, miközben a potenciálásról fogunk beszélgetni, továbbá arról, hogyan történhet ez meg ténylegesen, hogyan is működik ez valójában.

Máris elvégzünk egyet. Ezt most először globális alapon tesszük, majd ezt követően csinálunk egy egyénit is. A potenciálás nem más, mint a potenciálok elképzelése. Miközben most ezt tesszük a Földért, az emberiségért, ne feledkezzetek meg arról, hogy nem akarjuk ezt senkire sem ráerőltetni. Mindössze talán sokkal tágasabb, lényegesen ragyogóbb és jóval varázslatosabb forgatókönyveket képzelünk el, mint amire a legtöbb ember elméje képes. Amennyiben nem tudják azt elképzelni, akkor az általában meg sem jelenik a potenciálok radar képernyőjén.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet, és képzeljük el a potenciálokat!

(szünet)

Vegyük csak szemügyre a jelenlegi emberi problémákat. Képzeljünk el egy potenciált…(szünet) Próbálok egy olyanra gondolni, aminek viszonylag gyorsak lehetnek a mellékhatásai. Rendben, akkor menjünk bele a részecske fizikába. De nektek ehhez semmit nem kell róla tudnotok. Nem kell, hogy fizikusok legyetek.

Jelenleg van egy szükséglet annak megértésére vonatkozóan, hogy az energia és a részecskék hogyan mászkálnak ki és be a feltételezett valóságból. Ezek mindig valóságosak. Mindössze az a helyzet, hogy nem mindig vagytok képesek látni őket. Ugyanakkor ennek megértése nagyban segítené sok, hatalmas tudományos és kozmológiai kérdés megoldását. Részecske fizika. Tudjátok, a részecskék ki-be mozognak a valóságból. Képesek hatalmas távolságokat bejárni pillanatok alatt, azonnal. Nemrégiben feljött egy beszélgetésben, hogy létezik-e gyorsabb sebesség a fénysebességnél? Igen, egyébiránt.

Tehát itt jókora elme munka folyik ezen, de annyira benne vannak az elméjükben. Képzeljünk el valami nagyszerűbbet! Mi áll az energia dinamikák magjában igazából?

Semmit sem kell tudnotok a vegytanról, kémiáról, a matematikáról, a fizikáról vagy bármi másról sem. És lényegében a legnagyobb feltalálók, a legkiválóbb elmék némelyike igazából nem sokat tudott az adott dologról, mindössze képesek voltak a képzeletüket használni.

Vegyünk egy mély lélegzetet, és képzeljünk el új, nagyszerű potenciálokat a részecske fizika, a részecskék mozgása és tényleges működése számára. Vegyetek egy mély lélegzetet.

(hosszú szünet)

Itt van. Mindössze nem lett még felismerve. Szinte ahhoz hasonlatos ez, mint amikor itt vannak ezek az új, fejlett válaszok, amik csak ott ücsörögnek a tornácon a homályban, és csak arra várnak, hogy valaki elismerje, meglássa, hogy ez igazán egy fantasztikus és ragyogó módja az energia mozgásának és áramlásának, és annak, ahogy a részecskék ki-be mozognak a különféle dimenziókból, a különböző valóság állapotokból, avagy a különféle potenciál gubókból.

Rendben, végeztünk. Most már csak annyi a dolgotok, hogy időnként megnézitek a híreket. Esetleg azt fogjátok látni, hogy valami hatalmas áttörés történt a részecske fizikában. Ez ennyire könnyű.

Tegyük ezt személyessé
 

Akkor most vigyük ezt személyes szintre! Vigyük ezt személyes szintre!

Potenciálok. Ez kemény, mert itt vannak nektek mindezek a….én a potenciálokat sok milliárd labdaként látom, sok-sok milliárd labdaként, és ezek közül mindegyik más-más potenciált képvisel, és ezek mind képesek együttműködni egymással különféle módokon. Összekombinálhatod a potenciálokat. Szétválaszthatod őket. Bármelyiket választhatod, amelyiket csak akarod. És az elme ekkor ezt mondja: - „Na jó, de hogyan működik ez az egész? És hogyan jövünk rá erre az egészre?” Sehogy. Megtapasztalod. Túllépsz az elmén. Meghaladod a lineáris illetve vízszintes áramlást, és most belépsz ebbe az új (függőleges) formába. Ez az összes potenciál a te életedről szól.

Már régóta felteszem a kérdést, páratokat bosszantalak is ezzel: Mit akarsz? Azért kérdeztem ezt tőletek, mert erre a pillanatra készültem. Mit akarsz? És amennyiben nem potenciálsz, amennyiben nem képzeled ezt el, és amennyiben te, mint egyén nem választasz valamit, vagy legalább nem kapcsolódsz össze vele - talán még a választás szót se használjuk - tehát ha nem kapcsolódsz össze azzal a potenciállal, amit tényleg szeretnél, akkor az észrevétlen marad. Pedig mind ott van. A gazdagság, ha ez fontos neked. A spirituális megvilágosodás, amennyiben ez a fontos.

Nemrégiben beszéltem egy csoporthoz Salzburgban, és ugyanezt a kérdést tettem fel nekik is. Mit akarsz? Mit akarsz? Sok-sok választ kaptam, szépeket. Azt mondtam el nekik, hogy én mit akarnék, ha a helyükben lennék, de nem vagyok, mivel Vagyok, Aki Vagyok. Ha bármit választhatnék, mindezt a sok-sok különféle dolgok, akkor mit választanék? Szerintetek - egy vakációt? (nevet)

SHAUMBRA: Egy pohár bort.

ADAMUS: Egy pohár bort. Ez könnyű. Ezt manifesztálni fogom. A tisztánlátást! A tisztaságot! Nem foglalkoznék a gazdagsággal, és nektek sem kellene! Az ott van, de amennyiben nem látsz tisztán, akkor még csak azt sem fogod soha megtudni, hogy az ott van. A megvilágosodás. Már meg vagy világosodva, mindössze ez nem világos a számodra - nincs meg az erre vonatkozó tisztánlátásod! (nevetés)

Minden ott van. Minden egyes potenciál. Ez arról szól, hogy legyél világos, tiszta, egyértelmű!

Itt vagy tehát az életednek ezen a pontján, amin most mész keresztül, most mész tovább, vagy nevezd ezt tetszésed szerint. Többé már ne csak várj, ne csak a határán legyél bárminek is! Már átléptél a határon. Már végeztél ezzel! Már itt vagy. Mit akarsz? (valaki azt mondja: „tisztaságot, világosságot) Ez az én választásom. Te nem választhatod ugyanazt. (nevetés) Mit akarsz saját magadnak?

Hadd fogalmazzak így… már csak kilenc percünk maradt, hogy meghozd az életedre vonatkozó választást!

LINDA: Téged foglalkoztat az idő?

ADAMUS: Igen. Randim van.

LINDA: Ó! Hű!

ADAMUS: Majd később elmesélem.

LINDA: Magaddal?

ADAMUS: Ó, nem. Sok kérés érkezik hozzám.

Tehát, drága Shaumbra, (rövid szünet) itt tartunk. Most a találkámon gondolkodom. (nevetés) Ma estére kicsit testet öltök a fizikai valóságban, ha értitek, mire gondolok.(még nagyobb nevetés)

Tehát ezek azok a dolgok… igen, tisztaság, világosság, köszönöm. A saját tisztaságomat kérem! Apropó, van három dolog, amit tényleg nem hozhattok magatokkal ebbe, és néhányan meg fogjátok ezt próbálni. Ez az a pont, amikor ez az egész egy kissé kellemetlenné és durvává válik.

Három dolog: Első számú - leírom ezeket. Három dolog, amit nem hozhatsz magaddal az ébredésedbe!

Első számú. Ezt ki is találhatjátok - a kétség. Ez nem működik valami jól egy fejlett tudatosságban. Tényleg nem. Ez egy ostoba játszma. A kétség egy régi energiás rezgési dolog. „Megbecsülöm magam. Kétségbe vonom magam. Megbecsülöm magam. Kétségbe vonom magam. Szeret engem. Gyűlöl engem.” -Ezt egyfajta játszmának használtátok, hogy így tartsátok mozgásban a dolgokat, de a kétség nem néz ki túl jól az Új Energiában. Ki lesz onnan rúgva. El lesz utasítva, és akkor meg majd azt fogod mondani: -„ Látod, megmondtam, hogy valamit rosszul csináltam.” - Ez egy önbeteljesítő jóslat. Semmi értelme, semmi eredményre nem vezet a magadba vetett kétség, mindössze a folyamatos kétséghez. Tehát, lépjetek túl a kétségen! Tényleg! Talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit átadhatok nektek. A kétség nem működik.

Ehhez szorosan kapcsolódik - a Makyo - ez sem működik túl jól. Makyo. Makyo. Spirituális lószar! Miért van az embereknek - miért van neked - Makyod? Mert kétségbe vonod magad. Tudod mit teszel, amikor kétségbe vonod magad? Előállsz mindezzel a szeméttel! Előállsz mindezekkel a kis közhelyekkel, meg kis mondásokkal, és ezekkel a kis… na, ez egy lószar! És azt mondod magadnak, hogy spirituális vagy. Nem vagy az!

A spirituális annyira tegnapi. Tényleg az. Ez mindössze egy rossz kifogásod arra vonatkozóan, hogy az elmédben vagy, és jobbnak akarod láttatni magad mindenki másnál, mert alapvetően nagyon is kétségbe vonod magad. Nem áll valami jól neked.

Nekem már nagyon elegem lett a sok létidő alatt a spirituális vezetőkből, a spirituális maszturbációból, a spirituális félrevezetésből. Miért nem mondja el valaki végre mindenkinek, hogy Te is Isten Vagy? Ennyi. Pont. Ez van. Az Vagy. Te is tudod.

És ez mentálissá válik. Tényleg az elme szorításába kerül ez az egész spirituális utazás, és az elme ezt egy hatalmas rejtéllyé duzzasztja. Pedig nem az. Nem az. A rejtély éppenséggel az egyszerűség. Isten egyszerű. Isten tiszta. Semmi bonyolultság nem övezi Istent. Egy nap még odajöttök hozzám azzal, hogy: -„Ó, Adamus, már évekkel ezelőtt elmondtad ezt Coal Creek Canyonban. Akkoriban fogalmam sem volt, hogy miről is beszélsz. Most már értem.” - Egyszerűség. Ez Isten. Ennyi.

Tehát a kétséget nem hozhatod magaddal. A Makyot nem hozhatod magaddal, és itt abba is hagyom egyelőre. Nincs három tétel.

LINDA: Ó, ne már!

ADAMUS: Nem, nem, nem. Csak kettő. Azok….szeretném, ha ezekkel foglalkoznátok.

Akkor menjünk bele a potenciálokba - a te potenciáljaidba. Nem én teremtettem őket. Nem Isten teremtette őket. És határozottan nem Kuthumi teremtette őket. Ezek a te potenciáljaid. Valahol menet közben a lényed magjából pezsegtetted elő őket.

Még egy megjegyzést fűznék ehhez. Amikor elhagytad a Tűzfüggönyt, amikor elhagytad a mennyországot, a Minden Létezőt, vagy nevezd ezt tetszésed szerint. Amikor elhagytad azt annak érdekében, hogy tiszta, szuverén létező légy, ahogy keresztül haladtál a Tűzfüggönyön, elképzelted és megtapasztaltad az összes létező potenciálját mindannak, ami valaha is megtörténhet veled az Otthonon kívül. Az Otthonon, az Első Körön kívül. Ezért is járt ez az egész azzal a borzasztó érzéssel. Úgy érezted, mintha több milliárd részre szakadnál, mivel egyszerre, hirtelenjében megtapasztaltál mindent, minden egyes potenciált, ami valaha is lehetséges számodra. Átéltél minden egyes variációt, minden egyes ismételgetést - annak potenciálját, hogy vajon nemet vagy igent fogsz mondani majd egy adott pillanatban, annak potenciálját, hogy vajon azt választod, hogy veszel egy lélegzetet vagy sem - mindezt megtapasztaltad, amikor áthaladtál a Tűzfüggönyön.

Nos, talán mégsem mindet. Mindent megtapasztaltál, egészen eddig a pontig.

Most az történik, és ez egy jókora tényező lesz számodra, hogy hirtelenjében felismered, hogy nem tapasztalhattál meg minden egyes potenciált arra vonatkozóan, ami lehetséges, mivel eljutsz egy pontra - és tegyük fel, hogy ez az Én Vagyok és az Új Energia összeolvadásának a pontja - ahol is olyan potenciálok vannak, amiket soha nem képzelhettél el se te, se Isten. Soha. Ezek vadonatúj potenciálok, amik korábban soha nem is voltak ott. Ehhez destrukturálnod kellett magad, hogy helyet teremthess ezeknek a potenciáloknak, amik soha nem lettek elképzelve, még Isten szívének a szívében sem.

Hű! Itt abba is kellene hagynunk, de még maradt egy percünk.

Vegyetek egy mély lélegzetet, és érezzétek és képzeljétek el az Én Vagyok-otok potenciáljait! Minden potenciált, ami meg lett írva, és mindazokat, amik innentől léteznek - a te számodra. Nem valami távoli, messzi helyen, hanem pontosan itt. Pontosan itt, ebben a bámulatos teremtésben, amit úgy hívnak, hogy Te. Az emberinek és az isteninek ebben a lenyűgöző teremtésében, amit az E.T,-k és az idegenek imádnának a magukénak tudni, de ez a tied. Ez az a dolog, ami után folyik a nyáluk - ha van nekik egyáltalán - hogy ember legyen, hogy isten legyen, hogy annyira nagyon valódi legyen, hogy elméje legyen, és hogy tényleg megértse az Én Vagyok létezését.

Képzelj el minden potenciált! Csak érezz bele!

Vagyok, Aki Vagyok, és eközben tudom, hogy minden jól van a Teremtés egészében, és egy kicsivel még jobb lett.

Adios!

(Fordította: Telegdi Ildikó - telegdiildi@globonet.hu)

---

Megjegyzés: Aki úgy érzi, hogy szívesen támogatná anyagilag is a Shoudok fordításainak munkáját, az alábbi bankszámlaszámon megteheti:

Telegdi Ildikó OTP BANK Rt. 11773339-00984762

Minden eddigi és ezt követő felajánlást előre is szívből köszönök: Telegdi Ildikó

---